A rendreutasított nemzet A Kairosz Kiadó már több, párját ritkító könyvvel hívta fel magára a figyelmet, s valódi könyves műhelyként folyamatosan olyan kiadványokkal gazdagítja a kínálatot, amelyeket teljes joggal, túlzások nélkül nevezhetünk kuriózumoknak. Az alapító-igazgató, Bedő György 1996-ban hozta létre az Apály utcai alagsori helyiségben könyvkiadói vállalkozását, s azóta is sikeresen működteti. Mint mondja, már a kezdet kezdetén elhatározta, hogy csak olyan könyveket ad ki, amelyek szellemiségével egyetért, s a remélt üzleti haszon érdekében sem jelentet meg olyan könyveket, amelyek ellenkeznek nézeteivel. szabó palócz attila – Hogyan boldogulhat manapság egy kis könyvkiadó Magyarországon? – Összetett dolog a könyvkiadásról áltanosságban beszélni, mert amíg korábban a túlzott centralizálás nehezítette a munkát – összesen huszonhárom kiadó létezett, és volt három nagy terjesztő –, addig ma az ezret is meghaladja a kiadók száma, és több száz, különböző nagyságrendű terjesztő működik. Teljesen megváltoztak a viszonyok. Amióta a rendszerváltozásnak nevezett átalakulás megtörtént, a könyvszakmában is ugyanolyan folyamatok játszódtak le, mint például a mezőgazdaságban. A termelő, tehát ebben az esetben a kiadó, és a kereskedő közül mindig az utóbbi van a jobb helyzetben. A könyves szakmában ez azt jelenti, hogy a kereskedők csak bizományba veszik át a kiadványainkat, és csak azt fizetik ki, amit eladtak. A terjesztők tehát semmilyen kockázatot nem vállalnak, mégis, ma már nagyjából ötvenszázalékos árrést kérnek. – Milyen helyzetbe hozzák ezek a feltételek a kiadókat? – Mindez nagyon nehéz helyzetet teremt, mert túlkínálat van a piacon. A korábbi túlzott centralizálás után teljesen összehangolatlanná vált ez a terület. Minden kiadó titkolja, hogy milyen kiadványokat készít, nehogy egy másik ellopja tőle a jó ötletet. Ennek következtében pedig teljes zűrzavar van a piacon. Ez legalább annyira rossz, ha nem rosszabb, mint a korábbi helyzet volt. – Érdeke-e egy nagykereskedőnek, hogy egy kisebb példányszámú, nem is túl drága könyvet kint tartson a polcokon? – A mi esetünkben tisztességesen vesznek át könyveket a nagykereskedők, rendelnek mindenből, amit kiadunk. Néhány helyen azonban azt tapasztaljuk, hogy a vallásos könyvek iránt nem mutatnak affinitást. A Kairosz Kiadó könyveinek közel ötven százalékát pedig vallásos és teológiai munkák adják. Többször előfordul, hogy a vásárló hiába keresi a könyveinket a polcokon, s amikor megkérdezi az eladót, hogy hol találja, akkor azt a választ kapja, hogy nincs. Mi ugyanakkor tudjuk, hogy több száz példány van a keresett kötetből az érintett nagykereskedőnél. Azért kell megértőnek lennünk a terjesztőkkel szemben, mert hihetetlen túlkínálat van, a könyvek kifolynak a boltokból. A merkantilista szemlélet szerint természetesen nem az 1500 forintos könyvet fogják kiemelten propagálni, hanem, mondjuk, az öt-hatezer forintos kiadványokat. – Behatárolható témák vagy műfajok szerint, hogy melyek a jól menő, népszerű, keresett könyvek? – A népszerűség egy rettenetesen kacér dolog, sohasem lehet előre tudni, hogy melyik kiadvány lesz kelendő. A könyvkiadásban úgy működnek a dolgok, mint a kormánypolitikában: a kommunikációra nagyon nagy hangsúlyt fektetnek. Aminek reklámja van, az lesz a jó könyv, aminek pedig nincs, akármilyen minőségű is legyen, elvész a többi között. Kollégáimnak mindig azt mondom: figyelmeztessetek, hogy amelyik könyv nekem tetszik, azt ne adjuk ki, mert biztos, hogy meg fog bukni a piacon. Azt pedig egyértelműen ki lehet mondani, hogy nem sok összefüggés van a könyv tényleges értéke és piaci sikere között. Olyan kiadványok maradnak olykor raktáron, amelyek szükségesek és hasznosak, mégsem tapasztalható irántuk érdeklődés. Erről viszont már nem szívesen beszélek, mert minden sikertelen kiadó arra hivatkozik, hogy kiváló könyvei vannak, de az emberek inkább a bóvlit veszik. – Milyen tényezők befolyásolják a keresletet? – Változik a közönség ízlése is. A rendszerváltozás után öt-hat évig nagyon kelendőek voltak a politikai jellegű publicisztikai írások, ma már alig lehet ezeket eladni. Kiadtuk a Civil Jogász Bizottság jelentését, amelyik a 2006-os október 23-i eseményekről szól. Azt hittem, hogy harmincezer példány sem lesz elég a magyar közönségnek. Kiderült, hogy háromezer példányt sem tudunk eladni belőle. Pedig ha érte gyalázat és szégyen ezt a nemzetet, e napok eseményei ide sorolhatók. Vagy nincs önbecsülése ennek a népnek, vagy belefáradt mindenbe, egyszerűen már a megaláztatás sem érdekli. Pedig az alapos tényfeltáró munka megvilágítja az események hátterét: azt, hogy előre eltervezett akcióval hogyan utasították rendre a nemzetet. – Milyen szempontok alapján állítják össze a Kairosz kiadói terveit? – Félreértés ne essék, igenis szeretem a pénzt, de nem az az elsődleges szempont. Szerintem minden bajok eredete az, ha az emberek értékrendjükben a legelső helyre teszik a pénzt. Szüksége van minden kiadónak egy olyan elvi alapállásra, amelyik meghatározza a munkáját. Amikor én elkezdtem könyvkiadással foglalkozni, úgy döntöttem, csak olyan műveket adok ki, amelyek a lelkiismeretemmel, a meggyőződésemmel megegyeznek. Ezzel ellentétes művek kiadását akkor sem vállalom, ha azokból esetleg jelentős hasznot lehetne húzni. Két dolog motiválja munkánkat a kezdetektől fogva: a hit és a magyarság. Azok az értékek, amelyek manapság leginkább hiányoznak ennek az országnak a lakóiból. – Milyen kiadványokra számíthatunk Önöktől a közeljövőben? – Kiadjuk Szent Bonaventura egy olyan írását, amelyik magyarul mindeddig még nem jelent meg. A mű latin címe Breviloquium, magyarul egyelőre csak munkacíme van. Dér Katalin egyetemi tanár dolgozik a mű fordításán, akinek szerzőként nemrég jelent meg kiadónknál a Biblia olvasása című nagylélegzetű műve. Előkészületben van Bajcsy-Zsilinszky Endre Helyünk és sorsunk Európában című munkája, amelyhez Czettler Antal ír utószót. Molnár C. Pálnak, a két háború közötti kiváló festőművésznek a vallásos képeiből készítünk egy szép albumot karácsonyra. A művészt mostanában kezdik újra felfedezni, nemcsak azt mondhatjuk róla: vallásos képeket festett, hanem ez volt a fő területe. Fehérvári Géza, a neves orientalista, művészettörténész és egykori nagykövet önéletírását Három nemzet szolgálatában címmel szándékozunk kiadni. II. János Pál pápa Az emberi testről, a feltámadásról és a szüzességről című kötete is előkészületben van. A könyv értékeit jelzi, hogy Erdő Péter bíboros, prímás ajánlásával jelenik meg. Gárdonyi Géza fia, Gárdonyi József Dankó Pistáról szóló műve reményeink szerint a népszerű kiadványok közé tartozik majd. – A Magyarnak lenni és a Miért hiszek? a Kairosz két sikeres sorozata. Készülnek-e újabb kötetek? – Igen, Kozma Imre, a Máltai Szeretetszolgálat vezetője Fények és gyökerek címen vall magyarságáról. Hámori József agykutató a Magyarország szíve vidéken van kötetben foglalta össze gondolatait. Tokody Ilona a hitéről vall. – Egyéb fontos terveik? – Korábbi Órigenész-kötetünk, A principiumokról sikere arra bátorít bennünket, hogy fő művét – Kelszosz ellen – is kiadjuk dr. Somos Róbert pécsi egyetemi tanár fordításában. Kocsis L. Mihály egy nagyon szép képes albumot állít össze Bara Margitról, a nyolcvanadik életévét nemrég betöltött színésznőről. A Magyar szentek című sorozatunkban, melynek szerkesztője Magyar Zoltán néprajzkutató, Szent Imre és Szent Márton következik, hiszen a magyar néphagyomány ez utóbbit is a magáénak vallja. Mauriac egy kevéssé ismert írása Cortonai Szent Margit életét idézi a mai ember számára is láttató erővel és finom lélektani meglátásokkal. A súlyos betegségéből reményeink szerint mielőbb felépülő Gyurkovics Tibor újra dolgozik. Az utóbbi években, a betegség szorításában írt istenes verseit rendezi sajtó alá, ennek a megjelentetése is őszi terveinkben szerepel.
