Close
Hírlevél
Email:

Elhunyt Sághy Marianne

2018. szeptember 28.

A Kairosz Kiadó vezetése és munkatársai megrendülten fogadták a szomorú hírt, hogy az ELTE és a Közép-európai Egyetem tanára, a történelemtudomány kandidátusa, a Magyar Patrisztikai Társaság és a Magyar Hagiográfiai Társaság alapító tagja, az utóbbi elnöke;  és kiadónk hűséges szerzője, Sághy Marianne elhunyt.

Tisztelettel hajtunk fejet  munkássága előtt, melynek színvonalát nálunk megjelent CATENA sorozatbeli munkái is bizonyítják.
Nyugodjék békében.

A CATENA könyvek a Kairosz Kiadó és a Pécsi Tudományegyetem Patrisztika Központja közös fordítás- és monográfia-sorozata. A sorozatszerkesztője Dr. Heidl György így búcsúzik:

Sajnos, már csak posztumusz fog megjelenni Sághy Marianne tanulmánykötete Szent Ágoston Vallomásairól. Marianne már súlyos betegen válogatta ki, és küldte el nekem és a Kairosz Kiadónak a kötetbe szánt írásait. Gondosan a könyv elejére helyezte el a "Redite ad cor: A barát halála Szent Ágoston Vallomásaiban" c. tanulmányát. Ezzel személyesen üzent nekünk, barátainak, kollégáinak, szeretteinek.

 

„A Vallomások Ágoston életén és érzésein keresztül a lélek útját mutatja be a bűnbeeséstől az üdvözülés lehetőségéig. A mű szerkezeti felépítésében a barát halála a bűnös lélek vergődését, elesettségét, boldogtalanságát, a bűnbeesettség állapotát illusztrálja. Ágoston önmagát szereti barátjában, uralni akarja gondolatait, uralkodni akar fölötte. Nem is veszi észre a másikat, mintha nem is érdekelné, ki ő, mi lakik benne, csak az, hogy szeresse Ágostont és elfogadja barátságát. Amikor barátját elragadja tőle a halál, önmagát siratja. Az értetlenség lesz úrrá rajta: nem érti barátja viselkedését halála előtt, nem érti önmagát barátja halála után. A halandó szeretete Isten nélkül a halálba vezet.

 

A megtérés után mindez megváltozik. A halál elveszti fullánkját: ha az ember képes Istenben szeretni, a halál nem üresség és keserűség, hanem kiteljesedés és megnyugvás. A megtérés felszabadulás, elindulás a nagyobb szabadság felé vezető úton. Ezen az úton Ágoston már képes kinézni önmagából. Már nem a mulandó embert szereti, hanem a feltámadt Krisztusban szeret; nem önmagát gyászolja, hanem imádkozik halottaiért. Örül, hogy együtt vannak az Egyházban és könyörög Isten irgalmáért, hogy egykor majd együtt élvezhessék az Örök Világosság fényét a Mennyek Országában.” (Sághy Marianne)

Hagyjon egy hozzászólást