Bíró András
Ember az embertelenségben.
Több ez a könyv, mint dokumentumok gyűjteménye. A dokumentumokat ugyanis hálás emberek írták, megemlékezve csúf időkről, amelyeket mégis elviselhetővé, átélhetővé tett egy EMBER.
Elmondja, hogy voltak szörnyű idők, "mikor az ember úgy elaljasult", hogy vallása, meggyőződése alapján, vagy "csak úgy" internáló táborba zárhattak embereket, ott szigorúan, sőt megalázva, meggyötörve, reménytelen helyzetben őrizték őket.
igen, meg kell ezt tanulniuk a mai és leendő embereknek, hogy ilyen helyzetben, az őrzők között volt EGY parancsnok, aki embernek tekintette az internáltakat. Úgy beszélt velük, és arra utasította beosztottait is.
Erről szól, erre tanít Bíró András örök és nagyon megérdemelt emléket állítva édesapjának.
Várkonyi Endre
