Close
Hírlevél
Email:

Magyar Zoltán: A Magyar történeti mondák katalógusa I-XII. kötet


Borító: kemény táblás
Oldalszám: a 12 kötet 6.358 oldal
ISBN: 978-963-662-951-9ö
Kiadás éve:2018
Régi ár: 54000 Ft
Ár: 27000 Ft
:

Magyar Zoltán: A Magyar történeti mondák katalógusa I-XII. kötet

A magyar történeti mondák katalógusa a nemzetközi folklorisztika első olyan tudományos monográfiája, amely típus- és motívumindex formájában, hatalmas adatbázis alapján mutatja be egy (európai) nép folklórjának azt a szegmensét, amely a történelmi és kultúrtörténeti emlékezetre reflektál népköltészeti (prózaepikai) formában. E kézikönyvsorozat a benne szereplő kulturális örökség révén sok-sok generáció teremtő képzeletvilágát, ezerszáz év történelmének lokális és nemzeti hagyományait összegzi és rendszerezi. Olyan szellemi katedrális ez, amely az európai kultúrkör minden bizonnyal tematikailag legváltozatosabb mondavilágát örökíti meg.

MAGYAR ZOLTÁN


Magyar Zoltán (1967) az MTA BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Eddig 87 önálló kötete és közel kétszáz egyéb tanulmánya jelent meg magyar és idegen nyelven.
Magyarországon kívül tíz országban végzett néprajzi terepmunkát.
Alapító szerkesztője a Magyar Népköltészet Tára, a Documentatio Folkloristica és a Documentatio Epica című szövegfolklorisztikai könyvsorozatoknak. Fő kutatási területei: folklórszövegek tudományos rendszerezése, történeti mondák, magyar néphit és szentkultusz, mesemondók repertoárja.

A Magyar történeti mondák katalógusa I.
Alapítási mondák

A KATALÓGUS ELSŐ KÖTETE a különféle társadalmi alakzatok és kulturális javak létrejöttéről szóló mondák, alapítási hagyományok regisztere. Olyan tematikus narratívumcsoport ez, amely a nemzetközi folklórban is jelentős súllyal van jelen, miáltal már a legkorábbi mondarendszerezési törekvésekben is önálló egységet alkotott. A magyar folklórban részét képezik a különféle honfoglalási mondák, a magyarság mitikus eredethagyománya és a magyarokkal együtt élő népek etnogenezisére reflektáló narratív tradíciók. Változatos és kiterjedt hagyománykör örökíti meg egyes tájegységek, települések, nevezetes családok és kiváltságaik (nemesi cím, földbirtok) eredetét. Külön fejezetek szólnak a magyar ökumené területén létező/valaha létezett várak, templomok, nevezetes halmok és árkok, továbbá az épített örökség egyéb objektumainak (híd, kút, országút, bánya, pince stb.) létrejöttéről. Az alapítási mondák egy további csoportja az országosan elterjedt, illetve csak lokálisan ismert szokások, ünnepek eredetmagyarázó történeteit foglalja össze, a kötet utolsó fejezete pedig az építőáldozat narratív hagyománykörét összegzi.

A Magyar történeti mondák katalógusa IIA.
Hősök, történelmi személyek
A nemzeti hősök

A KATALÓGUS MÁSODIK KÖTETE a magyar nemzeti múlt hőseiről, nevezetes történelmi személyiségeiről szóló mondahagyományt mutatja be. A hősökről szóló mondák, mondakörök a nemzetközi folklórban is az egyik legfontosabb tematikus csoportját képezik e műfajnak. Az itt rendszerezett hagyományok olyan számosak és változatosak, és olyan sok szuverén hagyománykört ölelnek fel, hogy terjedelmileg túlnőttek egyetlen, mégoly vaskos kötet keretein is. E dupla kötet első felében a magyar történelem (és néphagyomány) középkorban élt nevezetes alakjai szerepelnek: a nemzeti emlékezetben már évszázadok óta a magyarok elődeinek tekintett hunok és Európa- szerte rettegett királyuk, a honfoglalás és a kalandozások korának középkori krónikák által is megörökített nevezetes alakjai, az Árpád-ház és az Árpád-kor híres szentjei, uralkodói, hősei, továbbá a középkori magyar állam fénykorának lovagi kultúráját felidéző uralkodók és nagyerejű hősök. E kötet folklorisztikai csúcspontját jelentő utolsó, könyvnyi terjedelmű fejezet Mátyás király népi hagyománykörét foglalja össze, e folklórhagyományok komplex voltára tekintettel egységes keretben jelenítve meg a róla szóló különböző típusú és műfajú folklórszövegeket.

A Magyar történeti mondák katalógusa IIB.
Hősök, történelmi személyek
A nemzeti hősök

A KATALÓGUS IIB. KÖTETE folytatása a nemzeti hősökről szóló mondahagyomány ismertetésének. A dupla kötet második felében azoknak a történelmi személyiségeknek a mondái, mondakörei szerepelnek, többnyire kronologikus rendben, akik az utóbbi fél évezredben, a középkori magyar állam bukását követően éltek. A török kor országos hírű és helyi nevezetességű hősei (magyar királyok, erdélyi fejedelmek, a harcokban jeleskedő vitézek) sorát II. Rákóczi Ferenc újabb keletű, ám rendkívül elterjedt mondaköre követi, majd a 18-19. század mindazon híres személyiségei, akiknek alakja, emléke a mondahagyományban is nyomot hagyott, élükön a Rákóczi-szabadságharc és 1848-1849 egyéb hőseivel. Külön-külön fejezet taglalja az 1848-as forradalom két nevezetes alakjának, Kossuthnak és Petőfinek narratív hagyománykörét, továbbá a Habsburg-ház mindazon tagjaiét, akikről nagyszámú folklórszöveg maradt fenn. A nemzeti hősökről szóló mondák sorát azoknak a 20. században élt és tevékenykedett történelmi szereplőknek a sora zárja, akiknek narratív emlékezete alig néhány évtizedes múltra tekint vissza, illetve máig is alakulóban van.


A Magyar történeti mondák katalógusa III.
Hősök, történelmi személyek
Tematikus csoportok

A KATALÓGUS HARMADIK KÖTETE a hősökről, történelmi személyiségekről szóló mondák általánosabb jellegű, tematikus csoportját tartalmazza. E könyv elején olvasható a sorozat előző két kötetének összesített típusjegyzéke, és hasonló áttekintés található ugyanitt a női hősök kapcsán is. A kötet további része azonban a korábbiakhoz képest új tematikát ad közre: itt került összegzésre a sárkányölő hősökről és a nagyerejű hősökről szóló mondák népes csoportja, a pogányokról szóló mondahagyomány, valamint a magyar folklórban rendkívül elterjedt templomosmondakör. Külön-külön fejezetek tartalmazzák a nevezetes ellenfelekről, illetve az árulókról szóló mondák regiszterét, valamint az ambivalens hősök és a negatív hősök hosszú során kívül a hősmondák szimbolikus (megszemélyesített) rétegét: a nevezetes szentek ereklyéivel, valamint a Szent Koronával kapcsolatos mondahagyományt.

A Magyar történeti mondák katalógusa IV.
Háborúk, harcok, szabadságharcok

A KATALÓGUS NEGYEDIK KÖTETE a háborúkról, helyi vonatkozású harcokról, a nemzeti múltban kiemelkedő jelentőségű szabadságharcokról szóló mondák regisztere. A sok tartalmi átfedés miatt e kötetet is egy általános jellegű összesített típusjegyzék vezeti be, majd külön-külön fejezetekben következnek az egyes korokhoz, történelmi korszakokhoz fűződő szuverén hagyománykörök. A magyar folklórban leginkább elterjedt, meghatározó jellegű tatár-török mondakörön kívül e kötetben kerül bemutatásra a Rákóczi-szabadságharc és az 1848-1849-es szabadságharc mondahagyománya, a polgárháborúk és hódító háborúk, a parasztlázadások és forradalmak mondái, a különböző felekezetek közötti harcok és vallásos küzdelmek narratív hagyományai a helyi konfliktusok történelmi emlékeivel bezárólag. A kötet utolsó két fejezete a háborúk, csaták, katasztrófák előjeleinek típus- és motívummutatója, valamint itt olvasható a harmadik világháborút és a világ végét előrevetítő eszkatologikus jövendölések tematikus csoportja is.


Magyar történeti mondák katalógusa V.
Legendák
Vallásos témájú mondák

A KATALÓGUS ÖTÖDIK KÖTETE a vallásos témájú mondák népes csoportjának tudományos rendszerezése. E lapokon elsősorban a szakrális szférával szorosan összefüggő szöveghagyomány jelenik meg: a nevezetes kegyhelyekről, templomokról szóló mondák, a csodás vagy csodatévő hírű kegyképek, kegyszobrok mondái, az oltáriszentségről szóló, középkori rétegzettségű tradíció. Külön-külön fejezetek tekintik át az út menti keresztekhez fűződő népi elbeszéléseket, a magyar folklórban rendkívül változatos harangmondákat, a magyar ökumené területén található szentkutak narratív tradícióit, a csodás gyógyulásokról beszámoló mirákulumok feljegyzéseit. További tematikus egységek ölelik fel a különféle jelenésekről (főként Mária-jelenésekről) szóló hagyományokat, a népi látomások motívumkincsét és hagyományvilágát, valamint az angyalokkal kapcsolatos folklóradatokat. A kötet utolsó fejezetei a szakrális hagyományokban és néphitben egyaránt fontos szerepet betöltő vallási specialisták regiszterét tartalmazzák: nevezetes szentekről, szerzetesekről és remetékről, továbbá a szentemberekről, szentasszonyokról, szent életű látókról és gyógyítókról szóló hagyományokat, külön tematikus egységbe szerkesztve pedig a különféle mágikus erejű papokról szóló átmeneti műfajú mondákat.

 
Magyar történeti mondák katalógusa VI.
Legendák
Bűn és bűnhődés

A KATALÓGUS HATODIK KÖTETE a bűn és bűnhődés tematikája köré szerveződik, és az isteni rend ellen vétő ember transzcendentális eredetű retorzióját örökíti meg. E kötet első két fejezete a legnagyobb múltú és legtöbb nemzetközi párhuzammal rendelkező két témacsoport (kővé válás, elsüllyedés) folklórhagyományát foglalja össze. A magyar folklórban népes szövegcsoport képviseli az ünneprontók isteni büntetéséről szóló mondahagyományt is. További fejezetek taglalják a bűnösre mondott átok, valamint a hamis eskü és önátkozás népköltészeti előfordulásait, és az eddigi legteljesebb számbavétele történik meg a sorsszerűen napvilágra kerülő bűntett novellameseként vagy igaz történetként is meghatározható folklórszövegeinek. További kötetrészekben az isteni rendet szóval, illetve szándékos cselekedettel megsértő ember bűnhődéséről szóló mondák regisztere szerepel, és esetenként a népi hitvilággal is szimbiózisban külön témacsoportokban került összefoglalásra a bűnös ember temetését, valamint túlvilági büntetését megörökítő narratív folklórhagyomány is.

A Magyar történeti mondák katalógusa VII.
Betyármondák
Betyárok és más törvényen kívüliek

A KATALÓGUS HETEDIK KÖTETE a népi hősök egy speciális csoportját, a betyárokat állítja a középpontba, mintegy négyszáz, a magyar folklórban névvel és narratív hagyományokkal együtt emlegetett betyárt. A nemzeti betyárnak tekintett Rózsa Sándort éppúgy, mint azokat a nem országos hírű, ám több tájegységen is nevezetes szegénylegényeket, illetve olyan kisebb hírű betyárokat, akik csak a saját falujukban, vagy mindössze két-három községben voltak ismertek. E kötetet - akárcsak a nemzeti hősök és a háborúk esetében - egy általános, összesített típusjegyzék vezeti be, majd azt követi a szuverén mondakörök listája fontossági sorrendben és alfabetikus rendben. Ez a kötet azonban túl is nyúlik az urakat fosztogató és a szegényeket segítő „jó betyár” tematikáján, hiszen a törvényen kívüliség a fő szervező elve, miáltal a különféle rablók és rablótörténetek éppúgy részét képezik, mint a vérvád vagy az emberevés folklórhagyománya.


Magyar történeti mondák katalógusa VIII.
Kincsmondák

A KATALÓGUS NYOLCADIK KÖTETE egy átmeneti jellegű tematikus alműfaj, a kincsmondák regisztere. Mivel számos ponton kötődik egyéb témacsoportokhoz, és maga az elrejtett kincs legalább annyira történeti, mint hiedelemtéma, e kézikönyvben válik megismerhetővé ez a népi képzeletet évszázadok óta megmozgató színes hagyomány is. A korábbi kötetekkel ellentétben a tudományos rendszerezés alapja nem elsődlegesen a típus, hanem a típus és motívum kombinációja volt, ugyanis a kincsmondák között viszonylag kevés a kiforrott, „klasszicizálódott” típus, és a motívumkészletet nagyfokú variabilitás jellemzi. A főbb tematikus egységek e kötetben is fejezetekre tagolva jelennek meg: a titkos kincs lehetséges lelőhelyéről, megtalálásának időpontjáról, az általa adott jelekről, az elrejtéséről és megtalálásáról, természetfeletti őrzőiről, a kincskeresőt fenyegető veszélyekről szóló folklórhagyományok, a rejtett/fellelt értékek listájával bezárólag. E teljességre törekvő összefoglalás a kincsmondák tekintetében a nemzetközi folklorisztika történetének második nagyszabású típus- és motívumindexe.


Magyar történeti mondák katalógusa IX.
Egyéb földrajzi és történeti jellegű mondák

A KATALÓGUS KILENCEDIK KÖTETÉBEN került rendszerezésre mindaz a mondaanyag, amely nem illeszkedik szorosan más tematikus csoportokhoz, ellenben határozott földrajzi vagy történeti aspektusa van (térfelszíni elemek keletkezése, helynévmagyarázó mondák, nevezetes földrajzi helyek, nevezetes fák, alagutak, történelmi épületek kísértetei), a különféle, csak részben folklorizálódott történelmi emlékek narratív hagyományai (a falu határában valaha létezett őrhelyek, kivégzőhelyek, a község korábbi településhelye stb.), továbbá mindazok a tradíciók, melyek a nemzetközi terminológiában őstörténeti mondaként szerepelnek. Ez utóbbi csoportban legnagyobb számban - műfajilag átmenetű jellegű témacsoportként - az óriásokról és tündérekről szóló folklórhagyomány tűnik fel, e történeti kontextusban úgy is, mint kultúrhéroszok és a Föld korábbi lakói.


Magyar történeti mondák katalógusa X.
Motívumindex és bibliográfia

A MAGYAR TÖRTÉNETI MONDÁK KATALÓGUSA a nemzetközi folklorisztika első olyan tudományos monográfiája, amely típus- és motívumindex formájában, hatalmas adatbázis alapján mutatja be egy európai nép folklórjának azt a szegmensét, amely a történelmi és kultúrtörténeti emlékezetre reflektál népköltészeti (prózaepikai) formában. E kézikönyvsorozat a benne szereplő kulturális örökség révén sok-sok generáció teremtő képzeletvilágát, ezeregyszáz év történelmének lokális és nemzeti hagyományait összegzi és rendszerezi. Olyan szellemi katedrális ez, amely az európai kultúrkör minden bizonnyal tematikailag legváltozatosabb mondavilágát örökíti meg.

 

A KATALÓGUS TIZEDIK KÖTETE Stith Thompson Motif-Index of Folk-Literature című könyvének mintájára egy alfabetikus rendben közzétett, a tárgyszó szövegkörnyezetére is utaló motívumindex. E kiegészítő alkalmazás által válik igazán használhatóvá az előző kilenc kötet anyaga, hiszen a tárgyszavas mutató révén a keresett motívum népköltészeti beágyazottságáról és sokszínűségéről is fogalmat alkothat, a feltüntetett típusszámok segítségével pedig az eredeti helyekre is visszakereshet az olvasó. E motívumindexet egészíti ki a magyar történeti mondák repertoárját a nemzetközi párhuzamokkal (Biblia, mesekatalógusok stb.) egybevető konkordanciajegyzék, továbbá a több ezer tételes bibliográfia, amely a magyar folklorisztika eddigi legteljesebb népköltészeti vonatkozású szakirodalmi apparátusa.


Magyar történeti mondák katalógusa XI.
Legendák
Bűn és bűnhődés

A MAGYAR TÖRTÉNETI MONDÁK KATALÓGUSÁNAK UTOLSÓ KÖTETE az előzőekben közreadott típus- és motívummutató elméleti összegzése. Az e könyv lapjain olvasható, egymással szorosan összefüggő tanulmányok áttekintik a magyar és nemzetközi mondakatalogizálás történetét és kérdéskörét, a rokon epikus műfajokkal kapcsolatos hasonló törekvéseket, a műfaji klasszifikáció alapját és előfeltételét képező adatbázisok létrejöttét. E kötet lapjain a szerző sorra veszi a mondák tudományos rendszerezésével kapcsolatos műfajelméleti kérdéseket, a műfaji átmenetek problematikáját, a szöveghagyomány történeti és kulturális rétegzettségét, valamint a műfaj földrajzi és tematikai tagolódását. A könyv második felében kilenc olyan esettanulmány olvasható, melyek a vonatkozó kötetek egy-egy fejezetét tekintik át és elemzik, a birtokalapítási mondáktól az óriásokról szóló hagyománykörig bezárólag.