megjárta az emberi reménytelenség sötét mélységeit, és elvitte oda a kegyelem ragyogó világosságát, hogy a
reménytelenségben is fényt adjon a hívőknek.
Ez a könyv bátorította az örmény keresztényeket arra, hogy állandóan
imádkozva az örmény történelem legtragikusabb pillanataiban
is erőt merítsenek belőle, és a megpróbált nép keresztény hitét
megőrizve újjászülessen. (Szent II. János Pál pápa)
A könyv fordítója, Dr. Szám László és a Kairosz Kiadó utazásra hívja
a kedves olvasókat, ezer kilométernél is messzebbre, ezer évnél is régebbi időkbe, de nem szép tájakat látni, izgalmas
történetekkel szórakozni. A továbbiakban egy hírneves szerzetes, a
lélek mélységeinek búvára fogja Önöket kalauzolni.
Az 5. századi Szentírás-fordítástól eltekintve egyik legkorábbi és
leggyakrabban kinyomtatott örmény könyvet már a középkorban is
sokan másolták és nagyra értékelték. Azon az ókori nyelven szólalt
meg, amely mindmáig az örmény liturgia hivatalos nyelve. Szerzője
az egész emberiség számára írta, mert őszintén remélte, hogy sok
nemzet nyelvére le fogják fordítani: „Halandó vagyok, de e szerény
művem által mindig halhatatlan maradok. Engedd Uram, hogy halhatatlan
maradjak!”
