A Bibliát rendszeresen olvasva, kutatva nem csodálkozunk a ma emberének erkölcsi, gazdasági, kulturális válsághelyzetén. Szokatlan módon, több múltba tűnt szereplőt - többek között Rousseau-t, Novalist, Raszputyint, József Attilát - vonultat fel a könyv, a Sátán és Krisztus apokaliptikus, végzetes küzdelméből. Nem könnyű olvasmány. A létezés sem az. Maga a cím provokatív, ám szépségesen hangzik. Lehet-e a bánatot imádni? A fölfogóképesség hitigazságokon edződött, szerető szigora képesít erre. A világ nem menekülhet meg másképp, csak egy felsőbb szellemi egységben. Ezt ismerte fel a tudós és hívő Edith Stein, akinek megrázó élettörténetében részben közreadjuk Mózes titokzatos, megvalósult jövendöléseit is, amelyek a még vallásos köztudatban sem hangsúlyozottak - mert rettenetesek. A megbocsájtás, a jóakarat hallatlan mértékű kiterjesztésére van szükség, a Teremtő imádatára, aki örömöt áraszt a föld minden pórusába. A tudatfeletti segítsen ebben, a szellem az emberben, hogy legyőzze a III. évezredben az állat az emberben ellentmondásait.
