Alcím: A Csíki-medence középkori falképes templomai
Színes album
Borítóterv: Őri Kiss István
Borító: A/4, kemény tábla
236 oldal
ISBN: 978 963 514 142 5
Kiadás éve: 2022
Az erdélyi Csíki-medence – a földrajzi elkülönülése miatt Csíkországként is emlegetett vidék, tulajdonképpen az egykori Csík vármegye területe – a három székely szentföld (latinul: Siculia Sancta) legnagyobbika. Az elnevezés arra utal, hogy e vidék lakói megmaradtak római katolikusnak.
Ide ugyanis nem ért el a reformáció, és nem volt olyan mértékű asszimiláció sem, mint amilyen Erdély más tájait jellemezte. Így sikerült megőrizni Szent István király hitét, valamint a Boldogasszony – vagyis Szűz Mária – tiszteletét.
E tájegység középkori templomait, egyházművészeti emlékeit és kulturális kincseit mutatja be Udvarhelyi Nándor könyve. Az igényes kiállítású – Mudrák Attila és Udvarhelyiné Hyross Amelita felvételeivel gazdagon illusztrált – munka összefoglalja a legszükségesebb földrajzi és történelmi ismereteket, majd kirándulásra hívja az olvasót.
- részlet a Táltos a tornyon című cikkből
„Magyarország határain német, vend, horvát, tót, rutén, román ül. Magyarország hullámos palástját ezek szegélyezik. Csak egyetlen tiszta magyar csíkot varrt az ország szegélyébe a Gondviselés, aranyos, paszomántos csíkot, s ezt a csíkot ma is Csíknak hívják. Ez a Csík egy foszlány Attila népéből, egy csík a régi Hunnia palástjából, mely leszakadt, mikor a palást szétszakadt, s ott akadt fönn a Hargita szirtjein, a csendes erdőségeken, a havasok gerincein, s azóta is ott van.”
Dr. Darvas-Kozma József, a csíkszeredai Szent Kereszt egyházközség plébánosa Prohászka Ottokár székesfehérvári püspöknek 1902-ben írt Tusnád-fürdő c. írásából idéz a könyvhöz írt ajánlásában.
