Csóti György – nemzetpolitikai szakértő

1940. november 24-én született Budapesten. Õsei évszázadokon át Szegeden éltek. Édesapja, Csóti László (1910- 1993) építészmérnök végzettséggel a Fõvárosi Elöljáróságon, illetve a Fõvárosi Tanácsnál dolgozott, a második világháború után õ vezette a János Kórház helyreállítását.

Édesanyja, Császár Gizella (1914) 1960-ig háztartásbeli, ezt követõen tíz éven át a Fõvárosi Tanács adminisztrátora. László öccse (1946) újságíró. 1962-ben nõsült, felesége, Kátai Katalin külkereskedelmi üzletkötõ. Egy gyermekük van, Kinga (1971).

Általános és középiskolába Budapesten járt, 1959-ben érettségizett a József Attila Gimnáziumban.

Politikai és világnézeti okokból évekig nem vették fel egyetemre, ezért szakmát tanult: 1959 és 1961 között híradás-technikai mûszerész tanuló a Munkaügyi Minisztérium 14. sz. Műszaki Intézetében.

A bizonyítvány megszerzése után tizenhárom éven át a Magyar Posta Központi Távíró Hivatalában dolgozott, 1961-tõl 1971-ig átviteltechnikus, majd 1973-ig fejlesztõmérnök, miután 1965-1971 között esti tagozaton elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán a híradás-technikai szakot.

1973 után két-két évig dolgozott az Építőipari Számítástechnikai és Ügyvitel-gépesítési Vállalatnál, illetve a Hungarotexnél, elõbbinél mint villamosmérnök önálló csoportvezetõ, utóbbinál mint a számítóközpont osztályvezetője. 1977 és 1981 között az Országos Kõolaj- és Gázipari Tröszt számítástechnikai tanácsadója. Közben 1979-1981-ben szervezõ szakmérnöki képesítést szerzett.

1981-től képviselõi megbízatásáig a Tiszadata kisvállalkozás vezetője, 1988-ig mezőgazdasági termelőszövetkezet keretein belül működő önálló elszámolási egység élén, majd a teljesen önállóvá vált kisszövetkezet elnökeként. Mérnöki végzettsége dacára humán beállítottságú értelmiséginek vallja magát.

1974 óta tagja a Neumann János Számítógép-tudományi Társaságnak, valamint a Szervezési, Vezetési tudományos Társaságnak. Emellett a Bethlen Gábor Alapítványban, a Nemzeti Alapítványban, a Deák Ferenc Alapítvány és a Batthyány Lajos Alapítvány kuratóriumaiban vállalat tagságot, a Pro Communitate Alapítvány és 1994-1995-ben a Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke, utóbbinak 1995-től tagja. 1990-1992 között a Fórum Rt., 1992-1994-ben a Magyar Hitelbank Rt. igazgatótanácsának tagja.

Ugyancsak 1992 és 1994 között volt a MÁV Rt. és az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda felügyelőbizottságainak tagja. 1994 óta a Merian Orosháza Rt., 1994-1995-ben a Publica Rt. felügyelõbizottságának elnöke.

Az 1980-as évek közepéig távol tartotta magát a közélettől. Erdélyi útjai során ismerte meg Csoóri Sándort; a költő hívta 1988-ban az MDF-be, 1988. szeptemberben csatlakozott a mozgalomhoz.

1989. március 11. és október 22. között az MDF számvevő bizottságának a tagja, ezután az MDF hivatalvezetői teendőivel bízták meg, amit képviselővé választásáig - az 1990. évi országgyűlési választásokon pártja országos listájáról került a törvényhozásba - látott el, ezt követően 1991. decemberig ismét a számvevő bizottság tagja.

Az 1990-1994-es parlamenti ciklusban az Országgyűlés külügyi állandó bizottságának alelnöki tisztét látta el, mely munkához már tapasztalatokat szerzett az MDF Külügyi Bizottságának tagjaként.

Az IPU magyar csoportja vezetőségi tagja volt. 1992. június 23-tól tagja az európai közösségi ügyek különbizottságának is. 1990 és 1994 között az Országgyûlés Észak-atlanti Közgyűlésbe delegált állandó küldöttségének vezetője.

1990 óta az Európai Kis- és Középvállalkozók Szövetségének (EMSU) alelnöke, 1991 óta a szervezet politikai bizottságának elnöke. 1992-1994 között az MDF Etikai Bizottságának a tagja. 1993-tól a párt külügyi szóvivője. 1994 óta az MDF Budapesti Választmányának a tagja, 1994-1995-ben az országos választmányban is dolgozott.

Az európai integráció elkötelezett híveként, és a határainkon túl élő magyarok érdekeinek támogatójaként képviseli az MDF-et több nemzetközi szervezetben: az Európai Demokrata Unióban (EDU), az Európai Kereszténydemokrata Unióban (EUCD), a Nemzetközi Demokrata Unióban (IDU) és a Kereszténydemokrata Internacionáléban (IDC).

1994-ben Roman Herzog, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke, a magyar-német kapcsolatok fejlesztése területén kifejtett tevékenységéért a Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének Nagy Érdemkeresztjével tüntette ki.

Az 1994. évi országgyűlési választásokon Budapest 1. sz. (I-II. ker.) választókerületében a második fordulóban - amelyben a KDNP is támogatta - Dornbach Alajost (SZDSZ) és Hegyi Gyulát (MSZP) megelõzve, a szavazatok 39,36 százalékával az elsõ helyen végzett. (Az országos listán a harminckettedik volt.)

Az Országgyűlésben továbbra is a külügyi állandó bizottság alelnöke, azon belül az alapszerzõdésekkel foglalkozó albizottság elnöke.

Az Országgyűlés Észak-atlanti Közgyűlésbe delegált állandó küldöttségének helyettes vezetője, és a közgyűlés polgári ügyek bizottságának nemzeti kisebbségi ügyi rapportőre.

Az IPU magyar csoportja magyar-német baráti tagozatának az elnöke, a magyar-dél-afrikai tagozat alelnöke, valamint a magyar-chilei, magyar-indiai, magyar-izraeli, magyar-román és magyar-szlovák tagozat tagja.

Az MDF képviselőcsoportjában a külügyi és biztonságpolitikai kabinet vezetõje, 1995. szeptembertől frakcióvezető-helyettes.

1999 és 2003 között a Magyar Köztársaság nagykövete Zágrábban,
2005-2011 az ECHO Televízióban kül- és nemzetpolitikai műsor szerkesztő-műsorvezetője,
2010.09.01.-2011.12.23. a köztársasági elnök külpolitikai tanácsadója,
2011.12.23.-2014.05.05. a FIDESZ színeiben országgyűlési képviselő
2015.04.01- 2022. 06. 30. a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója,
2017.10.01.- 2020. 12. 31. a Miniszterelnöki Kabinetiroda, vezető szakértő.