Frenyó Zoltán és Turgonyi Zoltán – filozófusok estéje

A keresztény filozófia és a filozófiatörténet iránt érdeklődőknek ajánljuk az eseményt, ami egyben könyvbemutató is, és a beszélgetés végén dedikálási lehetőség is lesz. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

A két filozófus szinte a kezdetektől fel-felbukkant a Kairosz Kiadó életében hol műfordítóként, hol szerzőként. Elég csak megemlíteni Turgonyi Zoltán Gilson-fordításait a középkori filozófia történetéről, vagy Frenyó Zoltán korábbi Prohászka-kötetét. A Frenyó Zoltán nevéhez fűződő Fogalomharc a művelt nagyközönség, a szakmai közösség és a felsőfokon tanuló ifjúság érdeklődésére egyaránt számot tarthat.

Nemrég jelentettük meg Turgonyi Zoltán könyvét Természetjogállam címmel, amelyben a keresztény filozófus az Istenből eredő természetes normákról, s ezek leképeződéséről ír. Frenyó Zoltán pedig két újabb tanulmánnyal örvendeztette meg a Kairosz Kiadót, melyekről a  programon részletesebben is szó lesz. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Turgonyi Zoltán Etika „tankönyvet” is összeállított.

Mi a közös a két filozófus gondolkodásában és pályájában - és miben térnek el egymástól a nézeteik? Választ kaphatnak rá, ha részt vesznek az október 28-i programunkon a Polgárok Házában. A rendezvényen a Kairosz-könyvek kedvezményes áron lesznek kaphatóak.

Addig is ismerje meg Frenyó Zoltán két újdonságát:

Szent Ágoston társadalom- és történelemelmélete
Aurelius Augustinus egyházatya az észak-afrikai Hippo Regius püspöke, a késő-római kor és az ókeresztény gondolkodás meghatározó alakja, az európai keresztény kultúra egyik legnagyobb hatású és hírű alkotója.

Szent Ágoston a keresztény tanítás kiteljesítôje, egyben korszakok határán álló, s korszakokon átívelő szellem. Szent Ágoston hatása a kereszténységre és az európai gondolkodásra beláthatatlanul nagy és sokrétû, amely a teológiától a filozófiáig, egyházon belül és kívül rengeteg eszmét, tant, irányzatot érint.

Alig akad olyan gondolkodó, kivéve a néhány legnagyobbat, aki a különböző filozófiai és teológiai diszciplínákban oly sok saját tantételt és terminust alkotott volna, mint Ágoston.

Francia filozófusok magyarországi hatása
A magyar filozófiai gondolkodásra közismerten a német szellem gyakorolta a legnagyobb hatást, de nyilvánvaló az is, hogy a francia eszmék több évszázada szintén meghatározó módon vannak jelen filozófiai kultúránkban, sőt közgondolkodásunkban.

E filozófiai tanok létrejötte, befogadása és átvétele azonban történelmileg, ideológiailag és filozófiatörténetileg jellegzetesen meghatározott jelenség. Egyrészt a domináns, újkori francia filozófiai szellem maga is sajátos arculatú, és a filozófia egészét tekintve természetesen korlátozott képződmény, másrészt irányzatainak magyarországi hatása a modern kor – liberális és szocialista – szellemének megfelelően szembeszökő egyenetlenségeket és aránytalanságokat mutat.

A szerző eligazítja az Olvasót ebben a kérdésben, Bergson, Maritain, Teilhard de Chardin, Mounier, Camus és Molnár Tamás nevét és munkásságát is felvillantva.